A Szent Anna templom története

Vissza

Az isztiméri Római Katolikus Szent Anna templom rövid története

A templom építése középkori alapokra, barokk stílusban 1753-ban kezdődött el 1760-ra már használható állapotban volt. Átépítésére 1820-1839 között került sor.

Berendezése: copf stílus 18. század Oltárok, szószék: klasszicizáló 19.század eleje

2008-ban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal országos műemlékké nyilvánította.

A Vértesi Esperesi Kerület I.sz. körzetének legnagyobb, az isztiméri híveknek a legszebb, legértékesebb temploma. (Magasság 33m /keresztel együtt/; Szélesség:14,6m; Hosszúság: 34,4m)

Történet

Isztimér mai templomának szomszédságában a középkorban egy kisebb kegyhely már volt, mely a törökdúlás idején rommá vált. Kriptájában egy lovag csontvázát és fegyverzetét találták.

A mohácsi honvesztés után megszűnt működni a falu, elnéptelenedett és 200 évre lakatlanná vált.

A törökök kiűzése után Isztimér benépesítése 1751 őszén valósult meg. Az akkori várpalotai Zichy család uradalmi birtoka volt a terület, ők telepítették be zömében Fejér, Komárom, Veszprém megyei katolikus németekkel.

A Plébániát 1753-ban alapították. Ekkor kezdte el építeni a templomot gr. Zichy István kegyúr.

A korabeli egyházlátogatási írásokban részletesen olvasható az építkezés menete. 1761-ben még a teljes befejezés előtt a veszprémi püspök, Giczey István palotai esperest küldte a templom felszentelésére, Szent Anna tiszteletére.

Később a főpatrónus mellé újat is választottak, Szent Joachimot a Szent Szűz Atyját. Mintha csak érezték volna a hívek, hogy szükségük lesz az égiek segítségére.

A boltozatos, erős szerkezetű templomot 1779. szeptember 5-én tűzvész pusztította el. A falunak a fele megsemmisült. Elhamvadt a Plébánia, a templomtorony, megolvadtak a harangok.

Újra kellett kezdeni az építkezést. Hála a templomépítő kegyúr utódjának ifjabb Zichy István grófnak, és egyéb jótevők segítségének az újjáépítés lassan, de haladt, 1792-re végre elkészült. 1810-ben újabb elemi csapás tette tönkre a romjaiból nehezen restaurált templomot. Erős földrengéshullám rázta meg a falut. A templom rommá vált, a puszta falakon kívül jóformán semmi sem maradt belőle, használhatatlanná vált. Isztimér lakossága saját erejéből végezte el a romeltakarítást. A falu közel 1400 főnyi lakosságának szabadtéri miséket celebráltak, vagy a 10 főt befogadni képes sekrestyében voltak az istentiszteletek.

Az újjáépítés nagyon lassan haladt. A megyés püspök Wurum József, közbenjárását kérték a hívek, aki 1817-ben levelet intézett gróf Zichy Istvánhoz, melyben figyelmeztette a kegyurat, és kötelességének mielőbbi teljesítésére, a templom restaurálására kérte.

"Hiszen az időjárás miatt lassan rommá lesznek a megmaradt templomrészek és az ifjúság felnő anélkül, hogy celebráló papot látott volna."

Az 1819-es egyházi vizit már arról számol be, hogy az építés egykettőre befejeződik és 1820-ra újra használható lett. Ez a dátum olvasható a bejárat fölött. 1830-ra már új oltárok is készültek templomba.

Az 1839. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv az első okmány, amely az isztiméri templomról végleges képet fest.

A tornyot az utolsó két évben renoválták, Zichy István pedig kimeszeltette az egész épületet.

Az 1851. évi jelentésben Adamovich Izidor plébános már egy szélesebb körű restaurálásról ír. A templom kifestését 1856-ban egy Gahler nevű (csak a vezetékneve ismert) festő kezdte el.

A következő templomtörténeti jelentés 1939-ből származik. Írója Molnár Márton isztiméri plébános.

"Az építéstől körülbelül egy évszázad pergett le, nagyobb események nélkül."

A templom körüli munkálatok írásos dokumentumai megsemmisültek a II. Világháborúban. Ez azonban nem jelenti azt, mintha gondozói magára hagyták volna az Úr isztiméri hajlékát. A kegyúri gondoskodást kiegészítette a hívek tiszteletreméltóan áldozatkész segítsége.

A toronyórát 1913-ban vásárolták.1925-ben a tető korábbi vaslemez borítását palára cserélték, a templom villamosításával 1939-re készültek el. 1955-ben a háborúban szétlőtt torony új bádogsisakot kapott a hívek sokszoros adományainak köszönhetően. A toronysisak 2000-ben rézlemezből készült új burkolatot kapott.

A templom belső festése igen gazdag. A ma is látható falfestményeket 1934-ben Kuczka Mihály székesfehérvári festőművész készítette, aki megjárta Rómát, Münchent és hosszabb ideig tanult a nagybányai festőiskolában. A mennyezet festése 1987-ben Závory Zoltán révén fel lett újítva.

A szentély mennyezetére, az oltár fölött a Szentháromság, az oltár előtti boltmennyezetben Jézus születése, a hajó -szentély felé eső- boltmezőjén az Úrnap liturgikus ünneplése, a középsőn Szűz Mária felajánlása, a kórus fölött pedig az Angyali üdvözlet látható. A középső boltmennyezet cikkelyeiben a négy evangélista mellképét festette meg a művész.

2006-ban Gerendai Sándor plébános szolgálata idején 41 millió forintos felújítás történt. 31 millió forint Európai Uniós AVOP pályázat által és a Székesfehérvári Püspök 10 millió forintos támogatásából.

A teljes tetőszerkezet és héjazat cseréje történt, korszerű és biztonságos villámhárítók kerültek felszerelésre. A templom homlokzata újra lett vakolva szellőző vakolattal, esőcsatorna cseréje történt. Új ablakok kerültek beszerelésre keményfa kerettel. Belül újra lett vakolva szellőző vakolattal, a pillérek és a falak új festést kaptak.

A templom felszerelési tárgyainak története a következő:

- Az orgona egykorú a főoltárral, már az 1763. évi egyházlátogatás is említi. Az 1779-es tűzvész elpusztította az orgonát is. 1805-ben már egy új, nyolcpedálos orgonája van a templomnak, melyet az 1810-es földrengés tett tönkre. 1810-1820-as években nem volt orgonája a falunak. Nem tudni mikor szerezték be, de az 1839-es egyházlátogatási jegyzőkönyv már említést tesz róla.

Ezután 1924-ben vásároltak új hangszert: a Rieger Ottó cég II. számú 11. változatú orgonája ez. Pályázati forrásból és a hívek adományaiból 2017-ben lett a móri KORB-Orgonaműhely által felújítva.

- Isztimérnek eleinte még nem volt keresztkútja. Első ízben 1778-ban tesznek róla említést, ez rézből készült edény volt. 1868-ban kőből van, rézfödéllel. 1934-ben pedig a templomfestés alkalmával Kuczka Mihály festőművész márványozta.

- 1763-ban készültek a padok és a szószék.1799-ben pedig már gyóntatószék is volt. A földrengés után romos állapotba került a szószék. 1868 táján már két gyóntatószéket és 30 padot említenek.

Az 1934. évi restaurálás során újrafestették a padokat, a szószéket barokkosan márványozták.

- A II.világháború során ágyúlövés és légitámadás is érte Isztimért. Megsérült a toronyóra is.

Jelenleg az 1998-ban - a német testvértelepüléstől Krauchenwiestől - kapott toronyóra látható a torony négy oldalán.

Harangok

A harangokhoz évszázadokon keresztül történetek, érzelmek kapcsolódnak. A gyász, az emlékezés, örömünnep, összefogás, hit és büszkeség. A tűzvészek, a földrengés, az I. és II.-ik világháborús harang rekvirálások miatt újra és újra szükség volt a pótlásukra.

A Szent Anna templomnak jelenleg 4 harangja van.

Mihály Arkangyal nagyharang - 420 kg - öntötte Passauban, Rudolf Perner világhírű harangöntő mester. E harangot a Németországban működő Kitelepítettek Szövetsége ajándékozta a falunak, 1998-ban, a kitelepítés 50. Évfordulóján, megemlékezésül a II. Világháború áldozatairól, menekültjeiről.

Szent Tamás középharang - 260 kg – Manner Márton és felesége Schmiedt Mária adományából készült. A harangon egy könyörgés is olvasható, a család Tamás nevű fiért, aki az I. világháború áldozata lett. Öntötte ifj. Walser Ferenc harangöntő mester 1920-ban.

Kisharang – 150 kg – Felirata szerint, az 1914-1918 között elesett hősök emlékére öntette a falu közössége. Öntötte Szlezák László harangöntő mester 1929-ben.

Lélekharang - 80 kg – Az alapítók Table Antal és Braun Anna, a harangot a „szegény lelkeknek” ajánlották fel. Öntötte Walser Ferenc harangöntő mester 1877-ben.

Oltárok

Főoltár: A ma látható főoltár tervét 1912-ben Stermecky Vince plébános terjesztette az egyházi hatóság elé, Az új főoltárt Schmidt Ferenc budapesti oltárépítő készítette el.

A neoromán oltárt lucfenyőből faragták, oszlopait márványozták, díszeiket arannyal vonták be. Az oldalszárnyakon fából faragott, életszerűen színezett, 45 cm magas angyalok térdelnek. Az oltárképet, mely Szent Annát ülő helyzetben ábrázolja, Udvary Géza festőművész készítette. Az oltár a hívek adományából, a kép pedig Werger István és felesége bőkezűsége által készülhetett el. Mellékoltárok: A jobb oldali mellékoltáron alul Szent Flórián, felül Szent Izidor képe látható. A bal oldali mellékoltárt Nepomuki Szent János szobra díszíti.

Padok

Az 1824 évben készült padok 4 blokkban helyezkednek el. Egy-egy blokkba 6db 3,3 m-s pad lett beépítve.

Kövezet

A kövezet Kelheim-i lapból készült.

 

Szumzer László
világi elnök

2023.

 

---

 

Kuthy István: Isztiméri Templom egyházi forrású története

Mózessy Gergely egyházi levéltárosnak köszönhetően közzé tudjuk tenni az egyházi forrásból származó isztiméri katolikus templom történetét, amit Kuthy István kanonok írt.

Köszönjük a kutatást Szumzer László képviselőtestületi elnöknek!

Kuthy István: Isztiméri Templom egyházi forrású története PDF (~21MB)