Isztimér - Innen nincs tovább

Nincs átmenő forgalom, a határban pedig csodálatos természeti értékek találhatók. A sváb községbe a kitelepítettek helyébe a Felvidékről kiebrudalt magyarok érkeztek.

A változás, legalábbis ami a polgármesteri irodát illeti, első pillantásra szembetűnő. Új a berendezés  és a falat is átfestették. Az íróasztal meg a hozzá csatlakozó kerek tárgyalóasztal mögött, ami mellett elfér az egész önkormányzati képviselő-testület, meleg fényű, barna mezők osztják meg átlós irányban a falat.

A középütt világosan hagyott mezőbe Isztimér címerét festeti – mondja Orbán Tibor Nesztor, akit tavaly ősszel, 29 évesen választottak a falu polgármesterévé. Szűkös a költségvetés, amit nem akart volna a személyes igényeivel terhelni: mindent, amit látok, a saját költségén  csináltatott. Ő vette a bútort, ő fizette a festést, varratta a függönyöket,  de még a zöld bankárlámpát is saját zsebből vette – derül ki az elöljáró szavaiból.

A Székesfehérvártól húsz kilométerre, a Bakony szélén fekvő Isztimér zsákfalu. A községet,  miként a vele 1966 óta egy közigazgatási egységet alkotó Guttamásit, már a középkorban említik. Isztimérre a 18. században három másik megyéből érkeztek a zömében német ajkú, katolikus telepesek. Ma, ezernél kevesebb lakosával kicsi falunak számít, ám a  katolikus templom feltűnően nagy tömbje számomra azokat az időket idézi, amikor a település a 19. században majd’ száz esztendeig mezőváros volt. A falutörténetben tűzvészről, földrengésről is olvasni, s nagy pusztítást hozott a második világháború, amit a 1948-as kitelepítés okozta sokk követett. Isztimérről 66 családot – csaknem 350 embert -, a hatvanas években hozzá csatolt  Guttamásiból pedig három sváb famíliát telepítettek ki. Helyükre a Vas megyei Őriszentpéterről, illetve Szlovákiából érkeztek  – a Felvidékről ugyancsak erőszakkal kiebrudalt  – magyarok.

A szalagtelkes falu a 13 települést tömörítő móri kistérséghez tartozik, ahol csaknem 5400 hektárnyi területe révén a második legnagyobb határral rendelkezik. Így a községhez tartoznak olyan, leginkább hétvégi házasnak mondható külterületek is, mint Gányás, Királyszállás,    Hétházpuszta. Utóbbi  helynek három állandóra bejelentkezett lakója van. Korábban köves út vezetett ide, ám azt a tulajdonos mostanában lekerítette – panaszolja a polgármester, aki éppen látogatásom reggelén járt a helyszínen. A kerülőút, pláne, ha eső esik, talán traktorral sem járható. Így hiába tartozik a faluhoz, megközelíteni jóformán csak Várpalota felől lehet. Az isztiméri határ egyébként a kirándulók egyik kedvenc célpontja. Tíz kilométer hosszan kanyarog a falutól nyugatra a Burok-völgy meredek falú, festői szurdoka. Az itt található barlangok közül a leghíresebb a három kilométer hosszú, cseppkövekkel díszített Alba Regia. 

Az itteni barlangok egyik legjobb – ha nem éppen a legjobb ismerője – Eszterhás István. Az 1941-es születésű tanár 34 éven át volt az azóta már megszüntetett helyi iskola pedagógusa. Ebből 24 évet igazgatóhelyettesként, négy évet pedig igazgatóként dolgozott. A barlangkutatást 1961-ben kezdte, a falu határában 58 barlangot járt be, az ő nevéhez fűződik  a többi közt   a már említett Alba Regia élővilágának a föltérképezése. Eszterhás István 2000-ben Amudsen és Custo mellett, második magyarként  lett a New York-i Explorers Club (Felfedezők Klubja) tagja. Munkásságát 2004-ben díszpolgári címmel ismerte el Isztimér önkormányzata. 
Ha kicsiny is, mégis értékekben gazdag falu Isztimér.  A Bakony szélén megbúvó, csendes település legnagyobb kincse azonban a községben honoló békesség  – mondja a polgármester.

Az elöljáró huszonkilenc éves

Orbán Tibor Nesztor családjában tradíció a közéletben történő szerepvállalás. Öten pályázták Fiedler Albertné megüresedő székére: ő lendületet, fiatalos vezetést ígért.

Orbán Tibor Nesztor tősgyökeres isztiméri. Már a dédszülei is a faluban éltek. Nagyszülei az apai ágon vendéglátással foglalkoztak,  az anyai ági nagymamája a falu vb. titkára volt. (Ez a mai jegyzőnek felelt meg.)  Édesapja 16 évig volt tagja az önkormányzati testületnek.

– Elődje Fiedler Albertné két évtizedig állt a falu élén, amíg múlt ősszel nyugalomba nem vonult…
– Elődöm ugyan valóban nem jelöltette magát ismét polgármesternek, de ez nem jelenti azt, hogy kivonult volna a közéletből. A képviselő-testület tagjaként nagyon sokat segít nekem a munkában. Ezúton is köszönöm neki azt, hogy hozzáértésével, rengeteg tapasztalatával támogat a falu irányításában.

– Öten is ringbe szálltak a polgármesteri székért a faluban a múlt őszön. Ön mit ígért a választóknak? 
– Lendületet, fejlődést, fiatalos, temperamentumos vezetést. Huszonkilenc évesen - ha jól tudom - a megye második legfiatalabb polgármestere vagyok. A rendelkezésre álló források persze roppant szűkösek. Ennek ellenére szeretnék családi napközit létrehozni a községben, és  úgy vélem  az ifjúsági klub számára is jó volna egy külön helyiség. A Sport utcában is elkelne a szilárd burkolat, és öltöző kellene a sportpályára.

– Ezek az ön előtt álló ciklusra szóló tervek. De mi várható az idei évben? 
– Az önkormányzat jelen pillanatban még várakozó állásponton van. Azon kívül, hogy feltehetően átalakul az önkormányzatiság jelenlegi rendszere, még nem igen tudni biztosat. Kisebb pályázatokat persze ettől függetlenül is benyújtunk. Így támogatást szeretnénk nyerni a temető parkosítására és játszótér építésére is.

 – A szomszédos Guttamási ugyancsak nagy múltú település, 1966 óta azonban csupán Isztimér egy utcája. 
– Sajnáltam, hogy az önkormányzati testületbe senki nem került be Guttamásiból. Ezért a most megnyílt lehetősséggel élve egy ottani lakost, Gömbösné Rostaházi Juditot kértem fel külsős alpolgármesternek. Ő díjazásban nem részesül, és tanácskozási joggal vesz részt a testület munkájában.

A falu első háza az óvoda

Volt, amikor közel ötven gyerek járt az egycsoportos, lapos tetejű óvodába. Ma kevesebben vannak, s jól jön minden segítség.
Minden nézőpont kérdése. Így az is, hogy a falu utolsó  avagy éppenséggel első  házának tekintjük az óvoda lapos tetejű épületét. 1981-ben, társadalmi összefogással épült, akkor még csaknem ötven gyerek járt az egycsoportos intézménybe – tudom meg Magyarné Dénes Zsuzsától, akinek hivatalosan tagintézmény-vezető a titulusa. Az isztiméri  Hétpettyes óvoda fenntartója néhány éve a móri kistérségi társulás, székhelyintézménye pedig Bodajkon van. A társulást  a gazdasági kényszer szülte, ám az óvodapedagógusok az előnyeit is jól kiaknázzák. A jó szakmai kapcsolat mellett közös programok is vannak: legutóbb például a móri szabadidőközpontban tartották a nagycsoportosok tízpróbáját, amelyen a kistérségből  összesen 161 kisgyerek vett részt. Az intézménybe jelenleg kevesebb mint harminc gyerek jár, nagyon fontos hát számukra a szülők, illetve a falu önkormányzatának a támogatása. Szerencsére egyik részről sincs hiány a segítségben, amiért nagyon hálásak – mondja az óvodavezető.

Itt találtak egymásra

"Látod, már nyílnak a krókuszok,/  lilák, aránysárgák, fehérek.  Pedig még fel sem olvadt a hó,  de ők már hirdetik a szépet."

A fenti sorok szerzője Kovács Jenőné, akit verseiből már régóta ismerek. A személyes megismerkedésre vele és a férjével most nyílt alkalmam. Kovács Jenő, aki nyugdíjba vonulása óta termékeny festő, Vas megyéből került Isztimérre, felesége családját pedig a felvidéki Madarról telepítették ki 1948-ban. Itt ismerkedtek meg, kötöttek házasságot, nevelték föl a lányukat, aki  – mint a nagyszobai vitrinben sorakozó festett üvegek bizonyítják – örökölte szüleitől a művészi vénát. Nem örvendenek éppen a legjobb egészségnek, mondja a házaspár, mégis jól érzik magukat a bőrükben. Az írás, a festés révén nap mint nap a világ megannyi szépségére csodálkozhatnak rá, s a faluban is megbecsülik őket, a munkájukat. Ennek jele a néhány éve az önkormányzattól kapott Közművelődésért díj is. Kovács Jenőnéről az is kiderült: évtizedek óta gyűjti az autogramokat.

Leltárban

– A település lélekszáma 949 fő. Területe 5391 hektár.

– A képviselő-testület tagjai: Orbán Tibor Nesztor polgármester. Fiedler Albertné, Krausz Balázs, Pánczél Sándorné, Dr. Szimuly Sándor (valamennyien függetlenek). A német kisebbségi önkormányzat tagjai: Gerstmár Szilvia, Krausz Vendelné, Müllner Sándor, Schneider György. 
 
– Testvértelepülések: Madar (Szlovákia), Krauchenwies (Németország).

– A tagóvoda fenntartója a móri többcélú kistérségi társulás. A volt iskolaépületben alakították ki a tíz személyes, bentlakásos idősek otthonát. A háziorvosi rendelőn belül üzemel a kézigyógyszertár.

– Civil szervezetek: sportkör, ifjúsági egyesület, önkéntes tűzoltók, nyugdíjas klub, Taliga néptánccsoport, Edelweiss nemzetiségi kórus, Isztimér Községért Közalapítvány.

Helyi értéktár

– Katolikus templom, melyet 1753-ban szenteltek föl Szent Anna tiszteletére. Az új toronyóra a német testvértelepülés ajándéka.
– Két katolikus kápolna.
– Református templom.
– Kultúrház.
– Világháborús emlékmű.
– Kálvária.
– A falu híres szülötte Dr. Angeli Lampert (1916-1971), aki híres paprikanemesítő volt.
– Burok-völgy, benne az Alba Regia cseppkőbarlanggal.

Forrás: feol.hu