Gőbel János György

Vissza

Gőbel János György ifjúkora, iskolái

Gőbel János György, Gőbel Ferencz Tanító és Topits Gertrud fia, 1835. augusztus 6-án született Isztiméren.^[1] Szülőhelye több szempontból is meghatározta Gőbel életpályájának alakulását. Isztimér egyike volt Fejér megye német nemzetiségi településeinek, Gőbel a német nyelvet anyanyelvként beszélte, és már egészen ifjúkorában megismerte települése németjeinek sajátos szokásait, problémáit.

A születési helyén kívül Gőbel későbbi pályája szempontjából meghatározó jelentőséggel bírt családja neveltetése. Édesapja, Gőbel Ferencz volt az isztiméri tanító, ő volt fiának első példaképe és első "mestere".

Gőbel János György, családjától elszakadva elemi iskolai tanulmányai után elvégezte a Székesfehérvári Főgimnáziumot, ahol a főgimnázium értesítői szerint, mindvégig első rendű tanuló volt, és minden évben néhány hellyel feljebb került társai között a "ranglétrán". Fentiekről tanúskodnak a Székesfehérvári Főgimnázium névkönyvei, melyekben a 1846/47-es tanévtől az 1851/52-es tanévig (a Főgimnázium elvégzéséig találunk Gőbel János Györgyre vonatkozó bejegyzéseket). A fiú "nyelvészettanulóként" van beírva a névkönyvbe. Tanulmányai eredményeit példázandó, emeljük ki az 1850/51-es tanév II. szemeszterének bejegyzéseit. A tizenöt éves ifjú helyezeti száma: "3-ik" volt, kitüntetett, elsőrendű bizonyítvánnyal végezte el a Főgimnáziumban utolsó előtti tanévét.^[2]

Gőbel János György "bevégezvén Székesfejérvárt a gymnasiumot, elment a győri képzőbe s tanító lett",^[3] annak ellenére, hogy "apja orvosi pályára szánta".^[4] "A két év képezdei tanfolyamot jeles eredménnyel végezte Győrött, s ugyanott 1854. július 22-kén jeles tanképesítő oklevelet nyert."^[5] (Gőbel szülőhelyével és tanulmányaival kapcsolatosan jelenleg is folytatjuk kutatásainkat, hogy indíttatását a pedagógusi pályán még alaposabban és árnyaltabban kifejthessük későbbi dolgozatunkban.)

 

Gőbel János György

igazgató-tanító, G. Ferencz tanító s Topits Gertrud fia, szül. 1835. aug. 6. Isztiméren Fejérmegyében; bevégezvén Székesfejérvárt a gymnasiumot, elment a győri képzőbe s tanító lett. 1854-58-ig atyja mellett segédtanítói minőségben működött; ennek halála (1858. ápr. 14.) után, a község őt főtanítónak választotta. 1872. febr. 15. a székesfejérvári belvárosi iskolában főtanító, 1881-ben igazgató lett. A jobbhírű osztrák tanintézeteket 1856-ban látogatta, 1872-ben pedig Németország iskoláit tette tanulmányainak tárgyává. 1873-ban Bécsbe ment, hol a világkiállítás tanügyi osztályát látogatta. 1874-ben megalakította a fejérmegyei tanítótestületet, melynek elnöke volt 1888-ig. Midőn Székesfejérvárra főtanítóul választották meg, annak emlékére, hogy atyja s öregatyja vele együtt Isztimérben száz esztendeig tanítóskodtak, 100 forintnyi alapítványt tett, melynek kamatai jó viseletű szorgalmas tanulók jutalmazására fordíttatnak. Huszonötéves jubilaeuma alkalmával szintén 100 frtot tett le oly czélból, hogy annak kamatait a székesfejérvári belvárosi fiúiskola 4. osztályának oly német ajkú tanulója nyerje, ki a magyar nyelv tanulásában legsikeresebben haladt előre. 1894. jún. végén 40 éves tanítói jubilaeumára a székesfejérvár tanítói kar ünnepélyt rendezett.

Pedagogiai értekezései és czikkei régebben a tanodai Lapokban, azután a Néptanítók Közlönyében, Autonomiában, Heti Postában, Néptanítók Lapjában (1868-69., 1881., 1883., 1886.), Székesfehérvárban, Székesfehérvár és Vidékében, M. Paedag. Szemlében (1882. Plenczer Jakab emlékezete sat.) és az iskolai Értesítőkben jelentek meg, számszerint 148 czikk; ezek czímeit nagyrészt közli a székesfehérvári 1879. kiállítás alkalmával megjelent Vázlatos Kimutatás, mely a székesfejérvári községi népiskolai tanítók irodalmi működéséről tesz jelentést.

Munkái:

A nevelésről a népiskolában. Székesfehérvár, 1879.

2. Az iskolai és népkönyvtárak. Székesfehérvár, 1879.

3. Az iskolai takarékpénztárakról. Székesfehérvár, 1880.

4. Az állatvédelemről. Székesfehérvár, 1880.

5. Janny József emlékezete. Székesfehérvár, 1893. (Különnyomat a székesfehérvári polgári leányiskola Értesitőjéből.)

Álnevei: Bakonyszéli, Székesfehérvári, Gamma, Adányi, Gajavölgyi, Erdei, Igazságszerető sat.

Paed. Szemle 1880. 103. l. fénynyom. arczk.

Székesfehérvár és Vidéke 1894. 81. sz.

 

Gőbel János György nevét viseli a Fejér Megyei Gyógypedagógiai Központ és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság