Nyomtatás

Isztimér történelmi áttekintése

A település szerkezetének kialakulása, történelmi múltja

Isztimér Fejér megye északnyugati peremén, a Keleti – Bakony röglépcsőin települt község. Területe, a mintegy 1000 fős lakosságához képest viszonylag nagy, hozzávetőleg 70 km2. Határában található a megye legmagasabb pontja, a 479,6 m-es Kövesdomb, legnagyobb tájrésze a nagyjából 400 m magas, 20 km2-es Mellár-fennsík. Átmenő forgalma nincs. Egyetlen közlekedési út vezet a faluba, a 20 km-re lévő Székesfehérvár felől. Isztimér 1193-ban STAMER alakban fordul elő legkorábban. A község életének második szakasza a XVIII. század derekán kezdődik. Három megyéből, zömében németajkú, katolikus telepeseket fogadtak. Ekkor alakult ki a szalagtelkes falumag, amely lényegében azóta sem nagyon változott. A XIX. század elejére kialakult a falu vagyonos rétege, amelyet elősegített a falu mezővárosi rangra emelése (1792 – 1872). A történelem folyamán a politikai viharok csupán érintették a települést. A forradalmak különösebb események nélkül zajlottak le. Az igazi megrázkódtatást a II. világháború okozta. A házak negyede és a templom megrongálódott, a polgári lakosságtól áldozatot követeltek a harcok A falu életének harmadik szakasza a háború után kezdődik.,1948 tavaszán a németajkú őslakosságból kitelepítettek 66 családot, amely 346 főt érintett. Helyükbe a Vas megyei Őriszentpéterről 54, a szlovákiai magyarok közül 53 család telepedett le Isztiméren. A lakosságot megosztotta a ki- és betelepítés, valamint a politikai harcok. Ezek az ellentétek azonban lassan elcsitultak. 1966-ban Gúttamási községet Isztimérhez csatolták, melynek önállósodási kísérlete nem járt sikerrel. A rendszerváltozással megkezdődött a falu infrastruktúrájának fejlesztése, mely mára teljesen kiépült. 1990 óta Bakonykutival közös Körjegyzőség működik a közigazgatási feladatok ellátására.

A község területén több, igen jelentős természeti érték is található. A 10 km hosszú Burok-völgy földtani és növénytani értékei miatt vált természetvédelmi területté. Számos ritka növény is előfordult itt. A falu határában 58 kisebb –nagyobb barlangról tudunk, ezek közül a legjelentősebb a fokozottan védett, több mint 3 km hosszú, 200m mély, cseppkövekkel díszített Alba Regia-barlang. E barlang biológiai kutatottsága révén az európai élvonalba tartozik.

A falu határának nyugati szélén van bronzkorinak becsült Csikling vár romja. Köveit a mészégetők használták fel, így az öregtornya is csak „térdig ér”, falait pedig szinte teljesen eltűntették, de a várárok határozottan látszik. Közelében egy hasonló korú, vár maradványai vehetők ki. A község katolikus temploma 1753-ban épült Szt. Anna tiszteletére. A templom előtt álló Szt. Flórián-szobor az 1884 március 22-i tűzvésznek állít emléket. Két kisebb katolikus kápolna is található településünkön. A református gyülekezet új templomát 1989-ben építették, mely egy turisztikai szempontból is fontos közösségi helyiséggel bővült az elmúlt években. 1981-ben épült a község óvodája, valamint 1990-re befejeződött a 8 tantermes általános iskola bővítése, felújítása, melyben mára már megszűnt az oktatás. Jelenlegi elképzelések szerint az épületben többek között Idősek Napköziotthona kerül kialakításra, valamint itt kap helyet a Teleház és számos civil szervezet is. Hamarosan sor kerül a Tűzoltószertár tetőcseréjére is, mely szintén nagyban segíti a falukép javítását.

Isztimér Község Önkormányzata és lakossága szoros kapcsolatot ápol a németországi Krauchenwies és a szlovákiai Madar településekkel.

A németországi testvérkapcsolat 1993-ban kezdődött, melyet 1997-ben tett hivatalossá a két település, amikor is partnerkapcsolati megállapodás aláírására került sor. A kapcsolat kiterjedt és kiterjed az élet szinte minden területére: közigazgatás, oktatás, kultúra, hagyományőrzés, sport, civil szervezetek együttműködése. A jó kapcsolat ékes bizonyítéka a településünkön és Németországban is elhelyezett barátság-kő.A szlovákiai Madar községgel fennálló barátság „csupán” 1997-re nyúlik vissza, de ugyanolyan szorossá és meghitté vált ez alatt a rövid idő alatt is. A kisebb távolság miatt folyamatosan látogatják egymás rendezvényeit a települések küldöttségei. (Sportesemények, iskolai programok, borversenyek, ünnepségek stb.)

Az Isztiméri Ifjúsági Egyesület 1999-ben alakult meg 51 fővel, azzal a céllal, hogy – többek között – Isztimér községben Teleházat alakítson ki és azt hosszú távon üzemeltesse, a község lakóinak Internet-hozzáférését biztosítsa, továbbá egyéb számítástechnikai szolgáltatások igénybevételét tegye lehetővé. A 2003-as évtől az Ifjúsági Egyesület készíti és fejleszti Isztimér község saját weblapját is. A honlapot folyamatosan frissítik, minden fontos információ elérhető itt, amit a településsel kapcsolatos. 2005-től – egy sikeres pályázatnak köszönhetően - eMagyarország Pont a Teleház új neve és funkiója is.

Isztiméren 1987-ben alakult meg az Edelweiß Német Nemzetiségi Kórus, melynek jelenlegi taglétszáma 25 fő. A kórus megalakulása óta minden évben részt vesz a nemzetiségi napokon, és országos rendezvényeken. Igény szerint községi ünnepségeken szerepelnek Ezzel párhuzamosan megalakult az "Edelweiss Junior" csoport is, a fiatalabb női kórustagok részvételével.

A településen az idősek száma magas, közel 50 fővel működik az 1991-ben alakult „Életet az éveknek” Nyugdíjas Klub. Közülük kerültek ki a Bakony Népdalkör tagjai, akik szintén részt vesznek a községi rendezvényeken, több díjat nyertek a nyugdíjas Ki-Mit-Tud vetélkedőkön.

Az Isztiméri Sportkör – jogelődje - 1949-ben alakult, tagjainak száma jelenleg 63 fő. Célja a rendszeres sortolás (versenyzés), testedzés, felüdülés biztosítása, az ilyen igények felkeltése, tagjainak nevelése, a társadalmi öntevékenység és a közösségi élet kibontakoztatása.

A Tűzoltó Egyesület 1881-ben alakult és azóta is folyamatosan működik, taglétszáma jelenleg 22 fő, minden évben eredményesen vettek részt a tűzoltóversenyeken. Az egyesület 2005. évtől polgárőri feladatokat is ellát.

2004-ben megalakult az Isztimér Községért Közalapítvány, melynek egyik fő célja a község közművelődési, művészeti és sport tevékenységének támogatása.

Helyi munkaerő foglalkoztatási szempontból jelentős a Bakony Mezőgazdasági Szövetkezet, valamint a Fehér Ablak Kft tevékenysége, valamint számos kisvállalkozás is megtalálható településünkön.

Kiemelkedő rendezvényünk minden évben az Anna-napi búcsú, július végén.